A keményötvözet terminológiája [2]

Dekarbonizáció

A cementált karbid szinterezése után a széntartalom nem elegendő.

Amikor a terméket dekarbonizálják, a szövet WC-Co-ról W2CCo2-ra vagy W3CCo3-ra változik. A keményfémben (WC) lévő volfrámkarbid ideális széntartalma 6,13 tömeg%. Ha a széntartalom túl alacsony, akkor a termékben kifejezett szénhiányos szerkezet alakul ki. A dekarbonizáció nagymértékben csökkenti a volfrámkarbid cement szilárdságát, és törékennyé teszi.

Karburizálás

A cementált karbid szinterezése utáni többlet széntartalomra vonatkozik. A keményfémben (WC) lévő volfrámkarbid ideális széntartalma 6,13 tömeg%. Ha a széntartalom túl magas, a termékben markáns karburált szerkezet jelenik meg. A termékben jelentős többlet szabad szén lesz. A szabad szén nagymértékben csökkenti a volfrám-karbid szilárdságát és kopásállóságát. A fázisdetektálás során a C-típusú pórusok a karburizáció mértékét jelzik.

Kényszer

A kényszerítő erő az a maradó mágneses erő, amelyet úgy mérnek, hogy egy cementezett karbidban lévő mágneses anyagot telített állapotba mágnesezzük, majd lemágnesezzük. Közvetlen kapcsolat van a cementált karbid fázis átlagos szemcsemérete és a koercitivitás között. Minél finomabb a mágnesezett fázis átlagos részecskemérete, annál nagyobb a koercitív érték.

Mágneses telítettség

A kobalt (Co) mágneses, míg a wolfram-karbid (WC), a titán-karbid (TiC) és a tantál-karbid (TaC) nem mágneses. Ezért, ha először megmérjük egy anyagban lévő kobalt mágneses telítettségi értékét, majd összehasonlítjuk egy tiszta kobaltminta megfelelő értékével, mivel a mágneses telítettséget az ötvöző elemek befolyásolják, megkaphatjuk a kobalthoz kötött fázis ötvözési szintjét. . Bármilyen változás a kötőanyag fázisában mérhető. Mivel a szén fontos szerepet játszik az összetétel szabályozásában, ezzel a módszerrel meghatározható az ideális széntartalomtól való eltérés. Az alacsonyabb mágneses telítési értékek alacsony széntartalmat és dekarbonizációs potenciált jeleznek. A magas mágneses telítési értékek szabad szén jelenlétét és karburizációt jeleznek.

Kobalt medence

A fémes kobalt (Co) kötőanyag és a volfrám-karbid szinterezése után kobaltfelesleg képződhet, ami a "kobalt-összevonás" néven ismert jelenség. Ennek elsősorban az az oka, hogy a HIP (Pressure Sintering) folyamat során a szinterezési hőmérséklet túl alacsony, és az anyag nem képez megfelelő sűrűséget, vagy a pórusok kobalttal telnek meg. Határozza meg a kobaltmedence méretét metallográfiai fényképek összehasonlításával. A cementált karbidban lévő kobaltmedence befolyásolja az anyag kopásállóságát és szilárdságát.

Ha érdekelnek a keményfém termékek, és további információkra és részletekre van szükséged, akkor a bal oldalon található telefonon vagy e-mailben KAPCSOLATOT KEREShetsz, vagy az oldal alján található E-mail üzenetben.